A felvidékrol besorozott katonák a komáromi kaszárnyában kapták meg az alapkiképzést.Az osszes falumbeli aki a 2.magyar hadsereghez kerult innen kerult ki késobb a frontra.Borsányi Dezsibácsi is a komáromi laktanyában kapta meg az alapkiképzést. Az o elmondása szerint az ott kapott kiképzés  nagyon alap fokú volt.Nem lehetett belole sok mindent hasznosítani csak épen a kiutaztatáshoz szukséges fegyelmet tudták felhasználni.

A frontvonalhoz kozeledve a katonákon egyre inkább úrrá lett a félelem,mert hiszen az elso világháborús elbeszélésekbol sethették,hogy mi is várhat rájuk.de ami rájuk várt nem volt fogható semmihez sem.Starij Oskol-ez a városnév sok ezer volt honvédnek orokre bevéste emlékeibe magát.Az én szukebb rokonságomból is ketten ott nyugszanak valahol.Horváth Gyula és Pápai János honvédek. Az elbeszélések szerint a Szovjet áttorésig számtalan kínt kellett átélni honvédeinket:betegségek,éhezés,fagyások és sok minden más.Meleg ruha hílyán rengeteg volt a fagyhalál.Dezsibácsi elmondása szerint rengeteg ulve megfagyott emberret láttak.Evés kozben "ha egyáltalán volt mit enniuk" sokszor a megfagyott emberek holtestein ultek.Ott és akkor kiveszett az emberekbol az emberiesség,nem torodott senki senkivel.